Mosoly és nevetés pozitív hatásai

Szívünkből jövő őszinte, tiszta mosoly és nevetés testet-lelket gyógyító, felemelő érzés. Ellazítja az embert, oldja a negatív stresszhatásokat, melynek kapcsán elfeledjük pillanatnyi
Bánatunkat, félelmünket. A most állapot gyönyörűségét élvezzük. Egy időben a szervezetünkben, olyan boldogsághormonok keletkeznek, melyek ezt lehetővé teszik az adott szituációból kifolyólag.

Gyermekkorban még önfeledten élvezzük életünk történéseit, sokkal többször tudunk nevetni.
Felnőttként, mintha elfelejtenénk örülni, pedig nagyon szükséges a harmonikus mindennapokhoz.

Fontos megélni a sorsunk apró örömeit:
§ Felébred a Nap, tündöklő sugaraival köszönt bennünket.
§ A fák, a virágok, az állatok fogadják és meghálálják gondoskodásunkat.
§ Születéskor, ahogy Édesanyánk mosolygott ránk különös féltő szeretetével.
§ Édesapánk vállán beláttuk az egész világot.
§ Első nap emléke az iskolapadban, vagy a főiskolás évek, mind egy csodálatos alkalom, amikor mosoly ül az arcunkra.
§ Találkozunk rég nem látott barátunkkal.
§ Álmunkban megjelenik Őrangyalunk.
§ Házasság kötés időszaka, hogy jóban-rosszban a terheket cipelve, vidámsággal a szívünkben tudjunk előre lépni, akkor is, ha szívünket mélyen bántja valami.
§ Idős korunkban az unokákkal játszva, felidézve a rég elmúlt napok szépségét.
§ Mosolyogni saját őszülő fejünkön, hogy megváltozott sorsunk minősége, és minden más lett, ennek tudatában, bölcsen elfogadni, ami van.
§ A részeg vagy kukázó emberre rámosolyogni, és ételt-italt adni számukra.
§ Játékosan együtt örülni a környezetünkkel, meditálni-táncolni.
§ Szeretettel elgondolkodni, hogy Isten hogyan került a nappaliba?

Természetesen az örömteli dolgok jó érzést hoznak létre bennünk, mosolyt-nevetést varázsolnak arcunkra. Az éremnek adott a másik oldala is, amikor negatív energiák képződnek belőle. Rajtunk áll, hogy viszonyulunk az eseményekhez. A gúnyos, lenéző nevetés lehangoltsághoz vezet, konfliktusokat szülhet.
Egyes kultúrákban eltérő lehet a nevetés-és mosolygásra vonatkozó szimbolikus értelmezés.

Leggyakoribb általános mondás: aki nem képes mosolyogni, ne végezzen kereskedelmi tevékenységet. Vagy van, aki állandóan mosolyog, hogy a bánatát leplezze, illetve ostobaságnak tartja ezt az érzelmi kifejezést.

Mindenesetre hála a Teremtőnek, hogy élhetünk e lehetőséggel, mert ez beindítja az öngyógyító rendszerünket, pénz nem szükséges hozzá. Viccelődjünk, humorizáljunk, énekeljünk, ne sértsünk másokat tevékenységünkkel.
Egyszerűen gyermekien, csodáljuk meg a Világmindenséget.
Kacagjunk a földi dolgainkon, közben a Szellemünk segítségével elemezzük, hogy hol tartunk az életfeladatunk teljesítésében, amit mi saját magunk választottunk szabad akaratunkból. Érezzünk rá hálótervünkre.
Ha könnyeink patakokban folynak örömtől-bánattól, megtisztul immunrendszerünk, és végtelen béke tölti el szívünket. Azt is mondják ilyenkor a valóságban, Szűzanya átölel bennünket anyai szeretetével, ami ezt a magasztos érzést adja.
Minden cselekedetünkhöz, kérjünk Égi-áldást, hogy biztos legyen boldogságunk!

Írta:Inci

A jelen pillanat tudatos átélése

Belecsimpaszkodom a pillanatokba, és teljesen átélem a most pillanatát. Tudatosan koncentrálok arra, hogy minél több szép pillanatot éljek át a családommal. Ehhez az kell, hogy nap mint nap tudatosan kell koncentrálnom, hogy nem veszekszem, nem aggódok, illetve idegeskedem. Ezek fordítottjait keresem. Békesség van a szívemben, elfogadom a történéseket. Persze ezt a tudatosságot nem sikerül mindig fenn tartani. Azért is élünk itt a földön, hogy ha nem is sikerül mindig nyugodtnak maradnunk, de egyre többször és hosszabban tudjuk azt megtartani.
Olykor-olykor én is kiakadok, kiabálok, és kitörök. De ezzel nincs is baj, amennyiben hamarosan újra visszanyerem nyugalmamat.

A tudatos életben pont az a tudatosság, hogy ha ki is billenünk lelki békénkből, hamar visszaállunk, és később egyre ritkábban, és rövidebb ideig tart a kibillent állapotunk. S nem kényszerből törekszünk a tudatosságra, mert ez a divat, vagy mert mások elvárják tőlünk, hanem mert belső igényünk és késztetésünk van erre.

Mindennek örülök, elégedett vagyok magammal, családommal, az életemmel. Kiteljesedem abban, azzal, amit most teszek, és ami vagyok. Ehhez természetesen jókora tudatosság szükséges. Tudom, hogy honnan jöttem, hova tartok, mi a célom. Amíg kereső vagyok, és össze-vissza csámborgok, addig semmibe sem lehetek, vagy vagyok biztos. Felmerülnek bennem a kérdések: biztos, hogy jó helyen vagyok, ez az életcélom? Kérdések tömkelegével állok szemben.

Gondolatok a pozitív gondolkodásról…

Tudom, hogy hihetetlennek tűnik, de a pozitív gondolkodás az egyik legegyszerűbb és legtisztább módja az életnek. Az ember mégis a félelmet, a betegséget, és a fájdalmat választja.
Mintha félne a boldogságtól és a szabadságtól.
Mindannyiunkban benne lakik az Isten, aki tudja a válaszokat mindenre. Azt is tudja, hogy boldogságra lettünk teremtve.
Egyszerű törvény az is, hogy amit kisugárzunk, az hat, ezért nem mindegy, hogy mit mutatunk környezetünk felé. Ha pozitívumot, szeretetet, erőt, békét, harmóniát, akkor ezt fogjuk továbbadni, és visszakapni. Ha ellenben félelmet, kételyeket, kétségbeesést, akkor ezt adjuk tovább, és ez száll vissza ránk.
Az egész pozitív gondolkodás csak egy egyszerű átállás kérdése. Ezt az ember belülről dönti el, hogy akarja e vagy sem. Aki akarja, annak menni fog, és nem lesznek többé kifogások. Az életben minden pofonegyszerű lesz. A valódi döntésünktől kezdve hirtelen megnyílnak előttünk a kapuk. Ha nyitottá válunk ugyanis, és megengedjük a pozitív gondolkodást, beengedjük önmagunkba a hitet, akkor másokat is erre ösztönzünk, és ezáltal egyre több és több segítséget kapunk. Így terjed majd a jó, és egyre többen fogják azt érezni, hogy segíteni kell, és segíteni lehet, egyre jobban összekovácsolja az emberiséget a tény, hogy rádöbbenünk teremtőerőnkre.
Ennek a megértése magával hoz egy megengedő mentalitást is. Ha tudjuk, hogy mi mindent megtettünk, békésebbek lehetünk, és a többit rábízhatjuk az Univerzumra. Az Univerzum, csakúgy, mint környezetünk, egy nagy tükör. Tehát egy biztos. Ha mi is segítünk, soha nem maradunk segítség nélkül.
Végül talán annak a megértése a legnehezebb, hogy minden félelmünk alapja a halálfélelem. Aki tudja, hogy nincs halál, annak már ettől sem kell tartania.
Amit mi halálnak nevezünk, csak egy állapotváltozás, ám nem a végső megszűnés. Aki ebből a világból, erről a létsíkról eltávozik, az továbbél egy másik dimenzióban, máshogyan. Nincs mitől félni tehát. Akárhogyan is, mindenképpen pozitív a végkifejlet, hiszen sosem szűnünk meg, és mindannyian össze vagyunk kötve. Mindenki mindenkinek testvére, gyermeke, anyja, barátja. Így alkotunk egységet.
A legfontosabb ebben a mátrixban, a szeretet törvénye. Szeretni, mindenáron, mindenhogyan. A szeretet ugyanis egy olyan energia, amely azzal, hogy adsz belőle nem fogy el, hanem egyre csak növekszik benned. Boldogságod alapja tehát a szeretetet. A boldogság, a pozitív gondolkodás és a szeretet szorosan összefügg, mondhatni egyek. Szeress tehát, és szeretve leszel mindig.
Mi is az élet értelme, ha nem ez?
Petschnigné Hirth Edina

Pozitív megerősítés

A pozitív megerősítésekben hatalmas energiák rejtőznek. A bensőséges imáknak különleges varázs és gyógyító erejük van.

Amíg az elmémből és szívemből csak a jó dolgokra koncentrálok, kizárom a negatív rezgéseket, tehát nem keríthet hatalmába.
- Létezésem legnagyobb hatalma a gondolataimban rejlik.
- A sorsomat a gondolataim, és az elvárásaim formálják,
- így hát én vagyok a sorsom irányítója.
- Képes vagyok mindenre /Istennel/
- Alázattal és hálával megélni a szeretetet.
- A múlt elmúlt!
- Csak akkor lesz bennem békesség, ha megbocsátok
magamnak, és másoknak.
- Sosem vagyok egyedül, Isten mindig velem van.
- Csak a most számít.
- Mindenkit, és mindent a világon szeretettel fogadok.
- Pozitív úton vagyok.
-A Szeretet csak van, azért adok, hogy én is kaphassak.

A felsorolást mindenki folytassa saját gondolatai szerint, a szeretet szabályát alkalmazva, mily végtelen boldogság tölti el a szívünket, ilyenkor átöleljük az egész világot.
Inci