Tudom, hogy hihetetlennek tűnik, de a pozitív gondolkodás az egyik legegyszerűbb és legtisztább módja az életnek. Az ember mégis a félelmet, a betegséget, és a fájdalmat választja.
Mintha félne a boldogságtól és a szabadságtól.
Mindannyiunkban benne lakik az Isten, aki tudja a válaszokat mindenre. Azt is tudja, hogy boldogságra lettünk teremtve.
Egyszerű törvény az is, hogy amit kisugárzunk, az hat, ezért nem mindegy, hogy mit mutatunk környezetünk felé. Ha pozitívumot, szeretetet, erőt, békét, harmóniát, akkor ezt fogjuk továbbadni, és visszakapni. Ha ellenben félelmet, kételyeket, kétségbeesést, akkor ezt adjuk tovább, és ez száll vissza ránk.
Az egész pozitív gondolkodás csak egy egyszerű átállás kérdése. Ezt az ember belülről dönti el, hogy akarja e vagy sem. Aki akarja, annak menni fog, és nem lesznek többé kifogások. Az életben minden pofonegyszerű lesz. A valódi döntésünktől kezdve hirtelen megnyílnak előttünk a kapuk. Ha nyitottá válunk ugyanis, és megengedjük a pozitív gondolkodást, beengedjük önmagunkba a hitet, akkor másokat is erre ösztönzünk, és ezáltal egyre több és több segítséget kapunk. Így terjed majd a jó, és egyre többen fogják azt érezni, hogy segíteni kell, és segíteni lehet, egyre jobban összekovácsolja az emberiséget a tény, hogy rádöbbenünk teremtőerőnkre.
Ennek a megértése magával hoz egy megengedő mentalitást is. Ha tudjuk, hogy mi mindent megtettünk, békésebbek lehetünk, és a többit rábízhatjuk az Univerzumra. Az Univerzum, csakúgy, mint környezetünk, egy nagy tükör. Tehát egy biztos. Ha mi is segítünk, soha nem maradunk segítség nélkül.
Végül talán annak a megértése a legnehezebb, hogy minden félelmünk alapja a halálfélelem. Aki tudja, hogy nincs halál, annak már ettől sem kell tartania.
Amit mi halálnak nevezünk, csak egy állapotváltozás, ám nem a végső megszűnés. Aki ebből a világból, erről a létsíkról eltávozik, az továbbél egy másik dimenzióban, máshogyan. Nincs mitől félni tehát. Akárhogyan is, mindenképpen pozitív a végkifejlet, hiszen sosem szűnünk meg, és mindannyian össze vagyunk kötve. Mindenki mindenkinek testvére, gyermeke, anyja, barátja. Így alkotunk egységet.
A legfontosabb ebben a mátrixban, a szeretet törvénye. Szeretni, mindenáron, mindenhogyan. A szeretet ugyanis egy olyan energia, amely azzal, hogy adsz belőle nem fogy el, hanem egyre csak növekszik benned. Boldogságod alapja tehát a szeretetet. A boldogság, a pozitív gondolkodás és a szeretet szorosan összefügg, mondhatni egyek. Szeress tehát, és szeretve leszel mindig.
Mi is az élet értelme, ha nem ez?
Petschnigné Hirth Edina
Mintha félne a boldogságtól és a szabadságtól.
Mindannyiunkban benne lakik az Isten, aki tudja a válaszokat mindenre. Azt is tudja, hogy boldogságra lettünk teremtve.
Egyszerű törvény az is, hogy amit kisugárzunk, az hat, ezért nem mindegy, hogy mit mutatunk környezetünk felé. Ha pozitívumot, szeretetet, erőt, békét, harmóniát, akkor ezt fogjuk továbbadni, és visszakapni. Ha ellenben félelmet, kételyeket, kétségbeesést, akkor ezt adjuk tovább, és ez száll vissza ránk.
Az egész pozitív gondolkodás csak egy egyszerű átállás kérdése. Ezt az ember belülről dönti el, hogy akarja e vagy sem. Aki akarja, annak menni fog, és nem lesznek többé kifogások. Az életben minden pofonegyszerű lesz. A valódi döntésünktől kezdve hirtelen megnyílnak előttünk a kapuk. Ha nyitottá válunk ugyanis, és megengedjük a pozitív gondolkodást, beengedjük önmagunkba a hitet, akkor másokat is erre ösztönzünk, és ezáltal egyre több és több segítséget kapunk. Így terjed majd a jó, és egyre többen fogják azt érezni, hogy segíteni kell, és segíteni lehet, egyre jobban összekovácsolja az emberiséget a tény, hogy rádöbbenünk teremtőerőnkre.
Ennek a megértése magával hoz egy megengedő mentalitást is. Ha tudjuk, hogy mi mindent megtettünk, békésebbek lehetünk, és a többit rábízhatjuk az Univerzumra. Az Univerzum, csakúgy, mint környezetünk, egy nagy tükör. Tehát egy biztos. Ha mi is segítünk, soha nem maradunk segítség nélkül.
Végül talán annak a megértése a legnehezebb, hogy minden félelmünk alapja a halálfélelem. Aki tudja, hogy nincs halál, annak már ettől sem kell tartania.
Amit mi halálnak nevezünk, csak egy állapotváltozás, ám nem a végső megszűnés. Aki ebből a világból, erről a létsíkról eltávozik, az továbbél egy másik dimenzióban, máshogyan. Nincs mitől félni tehát. Akárhogyan is, mindenképpen pozitív a végkifejlet, hiszen sosem szűnünk meg, és mindannyian össze vagyunk kötve. Mindenki mindenkinek testvére, gyermeke, anyja, barátja. Így alkotunk egységet.
A legfontosabb ebben a mátrixban, a szeretet törvénye. Szeretni, mindenáron, mindenhogyan. A szeretet ugyanis egy olyan energia, amely azzal, hogy adsz belőle nem fogy el, hanem egyre csak növekszik benned. Boldogságod alapja tehát a szeretetet. A boldogság, a pozitív gondolkodás és a szeretet szorosan összefügg, mondhatni egyek. Szeress tehát, és szeretve leszel mindig.
Mi is az élet értelme, ha nem ez?
Petschnigné Hirth Edina
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése