2011. jan. 4.

Aromaterápia


Fitoterápia
A szintetikus gyógyszerek megjelenését megelőzően a betegségek gyógyítását csak a természetben fellelhető anyagok és hatások segítségével lehetett megoldani, amiket az emberek saját vagy mások tényleges tapasztalatai alapján használtak. A népi gyógyászati megfigyelések voltak a modern gyógyászat alapjai, az alkalmazott gyógynövények pedig a gyógyszerkészítés alapanyagai. (A valamikori gyógynövények közül sokat ma is használunk, a fűszernövényeink jelentős része ugyanis a valamikor gyógynövény volt.) Sajnos, elveszett nagyon sok tárgyi tudás, mert amit mindenki ismert és alkalmazott, azt szájról szájra terjedt, szállt szülőről gyermekre, másrészt az alkalmazott módszerek nem voltak tudományosan kivizsgálva és megtámogatva. (A tojásfehérjét azért kell egy irányban keverve felverni, mert a peptidláncok így nem törnek össze. A felverés módját évszázadok óta ismerik, de csak a hatvanas években vették észre a tudományos magyarázatát.) Azok a gyógynövények, melyek időben az orvosok vagy gyógyszerészek látóterébe kerültek, és átestek a megfelelő kutatási folyamatokon, máig ismertek és használatban vannak, míg az elveszett ismereteket a fitoterápia próbálja újra felfedezni, továbbá rendszerezni a gyógynövényekhez kapcsolódó valamikori tudást.

A gyógynövény-terápia a betegségeket a különféle formákban felhasznált gyógynövényekkel gyógyítja. A terápiában résztvevő növényeket a beteg állapotának, tüneteinek és súlyának a figyelembevételével orvos vagy természetgyógyász írja elő. A homeopátiával ellentétben, ahol a hatóanyagot csak nagyon sok higítási folyamat után használjuk, a fitoterápia magasabb hatóanyagtartalommal, koncentrált formában alkalmazza a gyógynövényeket, vagy azok kivonatait. A készítmények a koncentráltság foka szerint osztályozhatók. Növekvő sorrendben: szuszpenzió, por, forrázat, tinktúra, folyékony kivonat, száraz kivonat.
A növényből felhasznált részt drognak nevezzük. Fontos, hogy mindig a megfelelő részt válasszuk, mert ugyanazon növény gyökerének, szárának, kérgének, levelének, virágjának vagy termésének más-más hatása lehet. A fitoterápia készítményeit különböző módokon használhatjuk fel: gőzöléssel, inhalálva, cseppenként vagy nagyobb mennyiségben elfogyasztva, masszázzsal, borogatásként, gargalizálással, vagy lemosóként. A házilag készített teákat, készítményeket hamar, 12-24 órán belül fel kell használni.


Aromaterápia során a növényekből kivont olajokat alkalmazzuk terápiás célokra. Az olajokat többféle technikával nyerhetjük ki. A legismertebbek: vízgőzzel történő kivonás (lepárlás), hideg sajtolás. Az olajok meglehetősen illékonyak és átható illatúak. Esetenként allergizáló, izgató, enyhén mérgező vagy fényérzékenységre hajlamosító hatásuk lehet, ezért az illóolajak egy csoportja csak gyógyszertárba szerezhető be. Ezek használatát nem javasolják gyerekeknek és terhes nőknek. Általában higított formában, többféle módon alkalmazzák őket:
-párologtatás: víz és kevés illóolaj keverékét melegítsük (pl. aromaterápiás mécses)
-inhalálás: forró vízben keverjünk el pár csepp olajat, majd közvetlenül lélegezzük be a gőzt-párát
-fürdéshez: a forró fürdővízbe csepegtetett 5-6 csepp olaj a víz felszínén vékony filmréteget képez, amely a kitágult pórusokon keresztül részben felszívódik
-masszázs: 1 dl semleges olajhoz vagy illatmentes, semleges testápolóhoz keverjünk 15-20 csepp olajat, majd ezzel végezzük a masszázst. A keveréket gyorsan (1-2 napon belül) fel kell használni!
-szájon át csak nagyon ritkán és nagyon körültekintően alkalmazzuk az illóolajokat!

Összeállította: Anna
Kép forrása: internet

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése